XIV. Térinformatikai Konferencia és Szakkiállítás Debrecenben

Idén már 14. alkalommal nyitotta meg kapuit a Térinformatikai Konferencia és Szakkiállítás a Debreceni Egyetemen június 1-2-án. A kétnapos eseményen a Lechner Tudásközpont számos szakmai témával képviseltette magát. A földfelszín-monitorozás aktuális kérdései mellett az űrtávérzékelés, radaralapú belvízdetektálás, vetésszerkezeti térképek, építészeti célú UAV felmérések és a GIS-alapú algoritmus-fejlesztés kerültek fókuszba a tematikus szekciók keretein belül.

A Debreceni Egyetem főépületében újra Térinformatikai Konferenciát és Szakkiállítást rendeztek június 1. és 2. között. A 2023-ban már 14. alkalommal megtartott szakmai seregszemle idén magyar és angol szekciókkal, bővített témakörökkel jelentkezett, elősegítve a felhasználók ismereteinek bővítését és szakmai fejlődését a GIS szoftverek témakörében. A kétnapos program során prezentációk, vitaindító előadások, workshopok és társasági események várták a résztvevőket, a Lechner Tudásközpont hat különböző témában mutatott be értékes szakmai prezentációt.

A megnyitót követő plenáris szekció előadójaként Dr. Sik András a Lechner Tudásközpont Térbeli Szolgáltatások Igazgatóság vezetője és egyben a konferencia szervezőbizottságának tagja a Lechner 2023. évi aktualitásairól számolt be. Az igazgató kifejtette, a Miniszterelnökség szakmai háttérintézményeként működő Tudásközpont célja, hogy korszerű téradat-szolgáltatásokat biztosítson a közigazgatás, a települések, a mérnökök, a lakossági felhasználók és a piaci ügyfelek részére. Példaként említette a Földmegfigyelési Operatív Központ (FOK) kezdeti másfél évének műholdas távérzékelési eredményeit, a gnssnet.hu hálózat folyamatos korszerűsítését, az idén végzett lézerszkenneres épületfelmérési munkákat, illetve a 2023. június végén záruló építésügyi KÖFOP projektek új és továbbfejlesztett szakrendszereit.

Maucha Gergely a Lechner Földfelszín-monitorozási Osztályának vezetője a csütörtöki Tér & Adat szekcióban a Magyarországot fedő hazai és európai felszínborítás és területhasználat adatbázisokról adott példákkal illusztrált áttekintést. Ismertette az ezekkel a felvételezésekkel kapcsolatos aktuális kihívásokat is – így a változások és idősorok konzisztenciájának, valamint a területbecslések pontosságának kérdését is. Elmondta azt is, hogy a Lechner nemcsak hazai, de nemzetközi viszonylatban is jelentős földfelszín-monitorozási munkája során szakmai koordinátorként működik közre az európai felszínborítás adatok előállításában és szerepet vállal az oktatásban és a minőségellenőrzésében is. 

A Földmegfigyelési Operatív Központ kiemelt feladata a Földmegfigyelési Információs Rendszer (FIR) működtetése és a kormányzati műholdas távérzékelési feladatok ellátása – mondta el Dr. Mikus Gábor, a Lechner Tudásközpont távérzékelési főosztályvezetője, aki előadásában a Lechner Tudásközpont keretein belül 2022-ben útjára indult Földmegfigyelési Operatív Központ (FOK) működésének első évéről beszélt. – Az űrfelvételeket és az azokból származtatott eredménytermékeket a kormányzat és a szélesebb közönség számára egyaránt elérhetővé tévő FIR olyan modern hazai platform, amelynek E-föld nevű publikus felületére bárki regisztrálhat. Az e-föld felületén elérhetőek a Sentinel–1 és –2 műholdak által készített űrfelvételek és a látogató böngészhet számtalan Sentinel–3 és –5 műhold által készített felvétel között is. Ezek a folyamatosan feldolgozott űrfelvételek állandóan elérhetőek és azonnal hozzáférhetőek – számolt be a főosztályvezető. A FOK munkatársai munkájuk során rengeteg űrfelvétellel dolgoznak, ezért saját munkájuk, feladataik elvégzésének megkönnyítésére fejlesztői csomagot dolgoztak ki Leotools, azaz a Lechner Earth Observation Toolset néven. A GitHub felületén LTK-FOK felhasználói név alatt publikált nyílt forráskódú program nagy mennyiségű űrfelvétel kezelésében, feldolgozásában nyújt hatékony segítséget. Ugyanitt érhető el FIR CLI néven egy új parancssoros eszköz, amely a FIR API-n keresztül az űrfelvételek nagyobb volumenű, programozott letöltését teszi lehetővé.

Birinyi Edina távérzékelési szakértő egy a Hortobágyot és a Közép-Tiszai árteret magába foglaló mintaterületen végzett kutatás eredményeit ismertette „Radaralapú belvízdetektálási lehetőségek Google Earth Engine-ben egy hazai mintaterület példáján” címmel a csütörtöki Távérzékelés szekcióban. Az ár- és belvizes időszakokhoz jellemzően megnövekedett felhőzet is társul. A radarfelvételek előállítása időjárás és napszak független, amely lehetőséget ad a nyílt vízfelületek térképezésére is. Az ESA Sentinel–1A radar műholdjának felvételeiből a vizsgált módszertannal készült belvíztérképek összevetésre kerültek a Lechner Tudásközpont Sentinel–2 optikai műholdfelvételeiből készült belvíztérképekkel, illetve különböző talajnedvesség adatbázisokkal is. A vizsgált mintaterületre a kapott eredmények alapján a módszertan alkalmazható a hazai belvizes területek térképezésére, így a továbbiakban az országos, operatív alkalmazás lehetőségét vizsgálják – mondta el a fiatal kutató, aki a Lechnerben végzett munkája mellett az ELTE PhD hallgatója is.

Pacskó Vivien távérzékelési szakértő és az ELTE PhD hallgatója a Lechner Tudásközpont Űrtávérzékelési Osztályán 2015 és 2022 között előállított gyep- és vetésszerkezeti térképeket vizsgálta meg részletesebben a kategóriánkénti pontosságok szempontjából. Előadásában röviden ismertette az űrfelvétel-idősort felhasználó tanított térbeli osztályozás módszertanát, mellyel az említett tematikus fedvények készültek. Ezután bemutatta, hogy vizsgálatai alapján az ország mely területeinek osztályozási pontosságai a legalacsonyabbak a több éves átlagok alapján, valamint, hogy az egyes tematikus kategóriák – például az őszi kalászos, kukorica, gyep, lombhullató erdő vagy vízfelület – milyen pontosan találhatók meg ezzel az eljárással. Az országos térképek pontossága minden kategóriát figyelembe véve átlagosan 95% körüli. Megbízhatóság szempontjából azonban fontos tudni azt is, hogy mely területek, valamint mely osztályoknak térképezése okoz átlagosan több nehézséget. A sokéves eredmények azt mutatják, hogy egy kategória pontossága nem egyenesen arányos annak tanítóadatban elfoglalt arányával. Ez jó hír, hiszen ez azt jelenti, ha egy növényből kevés van egy területen, azt a keveset is jó eséllyel megtalálhatjuk. A módszer továbbfejlesztése során az ilyen erősségek kihasználhatók – emelte ki Pacskó Vivien prezentációja „take-home” üzenetei között.

Pénteken, június 2-án, a Kartográfia és fotogrammetria szekcióban Mrsán Tamás térinformatikai szakértő a Lechner Tudásközpont 3D Építésügyi Módszertani Osztályának pilóta nélküli légijárművek segítségével végzett épületfelmérési munkáiról szóló prezentációjában bemutatta a repüléstervezés folyamatát, a kézi fényképek és légi felvételek közös kiértékelését, valamint a textúrázott mesh modellek készítését. Részletesen ismertette a repüléstervezés fontosságát, a felvételezés irányát és módjait, valamint a feldolgozási folyamatot, beleértve a pontfelhő generálását, valamint a mesh modell és textúra létrehozását, és rámutatott a kézi fotózás jelentőségére azokon a részeken, amelyek nem láthatók megfelelően a légi felvételezés során. Az eredmények között szerepelnek a webalkalmazásokba ágyazott mesh modellek és ortofotók, példákon keresztül bemutatva a felmérések nélkülözhetetlen részeit. Összegzésként leszögezte: a megfelelő repüléstervezés, a kézi fotók bevonása és a hibajavítás kulcsfontosságúak a minőségi eredmények eléréséhez.

A konferencia második napján az Open Source GIS szekció előadójaként Kolesár András a Lechner vezető fejlesztője Műemléki környezetek meghatározása térinformatikai műveletekkel című előadásában izgalmas térinformatikai munkáról számolt be. A feladat az volt, készítsenek algoritmust többezer műemléki ingatlan környezetének meghatározásához. A térinformatikai megvalósítás részletein túl új, nyílt forráskódú programozási nyelv bevezetésének tapasztalatait is megosztotta az érdeklődőkkel. A magas szintű Crystal nyelven írt program könnyen írható és olvasható, futtatási sebessége pedig felveszi a versenyt a leggyorsabb alacsony szintű nyelvekkel. Bemutatta továbbá GitHubon közzé tett hozzájárulását, amellyel elérhetővé tette a GEOS térinformatikai függvénykönyvtárat Crystal nyelvű programokban.

Borítókép: Térinformatikai Konferencia és Szakkiállítás